Már napok óta az járt az eszembe, hogy be kéne menni sétálni a Petőfi sétányra.
Így szombaton ebéd után Ricsit megetetve beültünk az autóba és a Piac térnél
megállva nekiindultunk a part felé, a volt Csárdás étteremnél, szomorúan láttam,
hogy az egykor jobb napokat élt étteremre ki van írva eladó, de közben szép
lassan az enyészeté lesz..
A környező éttermek szállodák már zárva csend honol erre felé csak néhány,
német turista sétál előttünk, bár némely szálló még nyitva van ahova a turista
buszok hoztak pár utolsó vendéget...
Közben leérve a Petőfi sétányra látjuk talán 2-3 étterem van nyitva,élvezzük a
csendet... mert mindezt megnézhettük volna a nyári forgatagban is, de egy
pár hónapos gyerekkel,babakocsival akkor nem lett volna ilyen egyszerű..
Közben elcsodálkozunk mennyi minden változott,én eközben elmerengek,
hogy gyerekkoromba mennyire szerettem itt sétálgatni ma pedig már
turistának érzem magam, ez már nem az én világom...Üzlet üzlet hátán,
étterem étterem hátán, és mindenhol csak a lehúzás megy... és nagyjából ez
alapján ítélik meg kis városunkat.. Elkeseredek, hogy ebben a városban a
helyi lakosok szinte semmit sem számítanak...néha megfordul a fejembe el
kéne menni innen..Nem feltétlen külföldre szeretnék menni, hanem egy olyan
élhető városba/faluba ahol közösség van...ahol az emberek számítanak
egymásnak.Mert persze itt is vannak közösségek, főleg érdekből, és talán most
sokan nem értenek velem egyet,de mégis valami hiányzik, ami régen volt...
Na de vissza a sétához..
A séta elején Ricsi a kellemes rázkódásba elszunyókált, csak a mólón ébredt
fel amikor megálltunk képet készíteni az új szoborról :)
Innen átsétáltunk a felújított Jókai parkba,ahol van 2 játszósziget és egy kis tó is.
A tavon pedig tavirózsa :)
Majd a Batthyány utcán sétáltunk vissza, az autóig. Jó hosszú séta volt a kellemes
szombati időben:)
Vasárnap is a piactérnél parkoltunk és a Csárdásnál mentünk le csak most
az Európa Szálló felé vettük az irányt utána pedig lent a Balaton parton
sétáltunk egy jó nagyon, hallgattuk a sirályokat beszélgettünk Ricsi aludt is
egy kicsit, csak fényképeket felejtettünk el készíteni:(
Pedig érdemes lett volna a homok padokról, meg hogy 2 orosz gyermek
milyen örömmel fürdött a Balatonba, és arról is hogy többen itt a parton futottak,
vagy hasonlóan hozzánk kisebb-nagyobb gyermekkel sétáltak.
igazi vasárnapi séta program a Balaton parton...
Nemrég még annyira csöpp volt szinte elfért a tenyerembe, ma meg már majdnem
6 kiló,szép és egészséges, és az embereket leveszi a lábáról a széles mosolyával.
Pontos méreteket nem tudok, mert a védőnőhöz majd jövő héten megyünk.
De nagyon sokat fejlődött, már egyre ügyesebben fog, érdekes ahogy felfedezi a
keze mozgékonyságát,meg persze az is érdekes, ahogy szopizza az ujjait.
Igen ujjait, mert nem csak egyet hanem 2 ujját szopizza, hol a jobb hol a bal keze
van a szájában :) egyáltalán nem zavar, hogy nem a cumival van el, pedig néha
rápróbálok, sőt ha megyünk valahova mindig viszem, de nem igen szereti...
Közben megtanulta megfogni a rágókáját, persze nehéz azt keresztbe a
szájába tenni, de kis idő után sikerül neki megfelelően rágcsálni, és a rizspolipot
is szereti rágcsálni szívogatni.
Foga még nem nőtt, de már nagyon rágcsál, nyálzik és duzzadt a fogínye.
Ami újdonság, hogy kacag, néha csak szavaknak, néha a talp harapdálásnak
vagy a poci puszinak, de annyira édesen kacag, hogy ő maga is meglepődik,
hogy tud kacagni :)
Ugyan nem tudom mik az elvárások egy 5 hónapos gyermekkel, de úgy gondolom
megfelelően fejlődik. Minden érdekli, főleg a fákon a falevelek, és az is akkor
érdekes, ha fújja a szél, mert azt is nagyon szereti,ha nem fúj a szél nagyon
tud a maga babanyelvén kommunikálni a fákkal :)
(mi lesz vele télen, ha nem lesz falevél,bár akkor nem is fogunk annyit a kerti
padon üldögélni)
Alvással akadnak némi gondok,mert reggel 5-7 között ébred valamikor, (persze
most a frontkor volt hogy 3-kor vagy 4kor ébredt) eszik egyet és még visszaalszik,
délelőtt 9-10-ig,akkor kint a konyhában el van a szőnyegen míg én főzök mosogatok,
utána egy kicsit a kerti padon üldögélünk, majd bemegyünk enni, ha sikerül alszik
fél órát, ha szerencsém van akkor egyet, majd eszik délután sokat van fent,
kint vagyunk az udvaron, ha megéhezik eszik és kb 2x 20 percet alszik, aztán estére
elfárad fél 8-kor fürdés, fél 9-9-re már alszik és éjszaka nagyon ritkán ébred fel,
általában csak reggel.
Néha úgy gondolom nem ártana nappal többet aludnia, de ha nem alszik hát
nem alszik, biztos tudja mi a jó neki...Vagy csak túlságosan érdekli a világ...:)
Imád fürdeni, bár utána az öltözéshez már kevesebb a türelme,mert olyankorra
már éhes, és igazi zabagép szerencsére.:)Napközben 7x-8x eszik, hol többet
hol kevesebbet.
Mostanában nem fordul át annyiszor,mint egy hónappal ezelőtt, de hason emeli
a fejét nézelődik, beszél mindennek, hanyatt fekve a játszószőnyegen, meg se
áll, annyira jár keze-lába:)
Mostanában a hordozót nem annyira szereti, de a kenguruba egész jól elvan,
bár még csak a szoktatási időnél tartunk:)
Szereti ha sétálunk, mindenre figyel ami történik kivétel, ha elszunyókál.:)
Szerintem teljesen jól fejlődik, de majd kedden kiderül hogy a védőnő is így
gondolja-e :)
Néhány fényképet is hoztam:
Tiszta Ice-T :)
Mozognak a levelek:
egy mosoly:
ha nagy leszek boxoló leszek:
Ennek a bejegyzésnek az is lehetne a címe hogyan szerettesd meg a spenótot.
Ugyanis én nagyon szeretem a spenótot, de a Tamás eddig nem szerette..
Illetve igazából a főzeléket nem szereti, én pedig csak magamnak nem főzök,
többféle kaját meg nem szoktam főzni,de kitaláltam, hogy a spenótot másképp
is el lehet készíteni. (amikor Berénybe szedtem sóskát az fasírtba téve kedveltettem
meg a Tamással)
Szóval nagy böngészés különböző receptek után kitaláltam, hogy spenótos pennét
fogok készíteni, remélve, hogy a Tamás is eszik belőle.
Vész tartalékként volt itthon némi maradék, ha esetleg még se enné meg.
Maga a recept teljesen egyszerű.
A spenótot fokhagymával, sóval, borssal fűszerezzük, felöntjük 2dl tejszínnel,
ha felforrt dobunk bele pár kockasajtot vagy ömlesztett sajtot, felfőzzük és
belekeverjük az előzőleg megfőzött penne tésztát, tálaljuk és nemi reszelt sajttal
megszórjuk.
Szerintem nagyon finom, és még a Tamás is szereti:)))
Szerdára megbeszéltük a Timivel, hogy találkozunk a városba a víztoronynál,
ami nem volt egyszerű összehozni hisz neki egy 2 hónapos kislánya van Bogi,
így délelőtt telefonon egyeztettünk kinek mikorra esik az etetés.
meg is beszéltük dél körül lesz a randink, mivel mi még nem láttuk a Plázát
így ha már ott vagyunk oda is bemegyünk, hát megnéztük, mivel én nem
vagyok nagy pláza rajongó, így azt mondanám itt is voltunk...
Nem vagyok beájulva, hisz sok benne az üres üzlet, de biztos sokan nem
értenek velem egyet, és a mozi jó hogy van, az kellett legalábbis szerintem,
bár azt nem tudom mennyire van rá igény, mert embert nem igen láttunk a
plázába...
Miután lumpolás gyanánt vettünk egy üdítőt, a templom melletti parkban ültünk
le beszélgetni, mígnem Bogi szóvá tette neki ez így nem jó, inkább sétáljunk.
Be is mentünk a szembe levő pékségbe ami nagyot tetszett szép volt az árú
és finom is. Tettünk még egy nagyobb kört, aztán felugrottunk Timihez etetni,
mert a 2 gyermek megéhezett, utána ittunk egy kv-t jót beszélgettünk minden-
féléről. Megvártuk Timi nagyobbik lányát, hogy hazaérjen és ő is láthassa a
Ricsit, kicsit még beszélgettünk aztán hazaindultunk, mert jött a fánk.
De nagyon jól éreztük magunkat és remélem lesz még több ilyen talink:)
Csak azt sajnálom, hogy a fényképező itthon maradt:(
Kitaláltuk, hogy mivel itt a közelben lesz a szüreti fesztivál, és felvonulás megnézzük.
Persze a Ricsi előtte aludt el, és úgy voltunk vele, ha nem ébred fel nem nézzük
meg, mert fel nem ébresztem a Ricsit.
De aztán fél 2 után felébredt megetettem és elindultunk.Persze a programm
csúszott, vártunk hogy elinduljanak és lássuk őket vonulni, mert a babakocsival,
meg a kutyával nem akartunk a tömegbe befurakodni, mert azért az nem egyszerű.
Így aztán távolabbról néztük őket, de Ricsi nem bírta az egy helyben maradást,
így elindultunk sétálni, sajnos amíg lassan haladva vártuk őket nem indultak el.
Helyette sétáltunk egy nagyot a Sió parton. Bár meg kell jegyeznem, hogy eddig
minden félelem nélkül mentünk, de az eddigi úton vagy egy masztiff kutya aki a
múltkor kiszökött, és igaz azóta már befoltozták a kutya kerítését, de mégis
ijesztő, hogy rátámadna a mi kutyánkra, aki nem érti, hogy mi van...
Meg is állapítottam, hogy felénk nem elég hogy nincs járda, és az autósok,
morognak hogy az úton tolom a babakocsit, de azért ez ijesztő egy ilyen kutya..
és én nem félek a kutyáktól, bár eddig nem is toltam magam előtt a pár hónapos
gyermekemet, és csak a Tamás lélek jelenlétén múlott hogy a kutya nem támadta
meg a mi kutyánkat..
Legfeljebb nem fogunk erre sétálni csak a városba meg a mi kutyánkat nem
tudjuk bevinni, mert a kisautónkba a babakocsi, meg a kutya is nem fér be:(((
Ma kirándultunk egy kicsit, ugyanis elmentünk Pestre a Virágért.
Kicsit féltem, hogy a Ricsi hogy fogja bírni a hosszú utat, de nem
volt semmi gond. Indulás előtt megetettem, az úton kb, 20 perc múlva
már szundikált:) Szeret az autóban aludni :)
Visszaindulás előtt is evett egy kicsit, amitől ismét bealudt, de csak
rövid időre, mert aztán felébredve be nem állt a szája, nagyon
cuki volt ahogy magyarázott:)
Megérkeztünk evett egy nagyot, majd nekikezdtünk a lángos sütésnek,
amit előző nap összekészítettem, mivel a recept szerint csak másnap
lehet sütni.
Jól sikerült és finom is volt :)
Régebbi bejegyzésbe már írtam, hogy átalakítjuk a kertet, illetve a növényeket
áttelepítjük, az eper után most a málna volt soron.
Amit a régi eperágyásba szántunk, felástuk, kevertünk bele marhatrágyát,
hogy legyen benne tápanyag és a régi helyéről átköltöztettük az új helyre.
Igaz egyenlőre csak azt a részt ástuk fel ahova a málna került igaz azt is
néhol csákányozni kellett, így a többi részt tavasszal ássuk fel....
Jól belocsoltuk, a baj csak annyi, hogy megjött a vihar nagy széllel, de a
kordon még nem készült el hozzá, viszont szerencsére a szél nem tett kárt
a friss telepítésben.
Egy farkatlan kis gyík is felügyelte a munkát :)
Egy álom beteljesült, ami igazából kettő, de mindent szép sorjában...
Amikor ideköltöztünk eleinte 2 ágybetétünk volt, aztán vettünk egy kanapét
az ikeába, ami nem csak kanapéként szolgált.
Később vettünk egy franciaágyat így a kanapé a nappaliba került, közben
átépítettük a házat a kanapé maradt, hogy miért írom le mindezt???
Mert az álmunk régóta egy sarokülő garnitúra, amin kényelmesen végig
lehet nézni a 2 órás forma-1-es futamot, amit a jelenlegi kanapén, hááát...
Már régóta böngésztem mindenféle bútorbolt hirdetését, hogy hátha találok
egy nem csillagászati összegbe kerülőt, és ami méretbe is jó, és nem bőr...
Na persze igények vannak,csak a megfelelő bútor nincs sehol...
De most végre meglett álmaink ülőgarnitúrája, ami ugyan nem új, de nekünk
az...és ezért ma velem madarat lehetne fogatni:)
Képet egyenlőre nem tudok mutatni, mert darabokban van, majd ha kész
lesz a nappali akkor mutatok róla képet.
A másik álom pedig az, hogy a nappaliba megvettük a lambériát és holnap
ki is hozzák így haladunk ezzel is, ami nagy örömmel tölt el:)
Persze ettől még a hálószobába, meg a kreatív szobámba is kell majd lambéria
de azt majd jövőre, én mégis annyira boldog vagyok, hogy le se tudom írni...
Persze másnak ez nem hiszem, hogy ekkora öröm, meg más is felújít befejez
stb... de én azt hittem idén erre nem kerül sor és ezért nagy az örömöm:)
már csak fel kell rakni a falra, ami majd jövő héten kerül sor, mert még némi
javításokat kell eszközölni....
Bár tudom az igazi Ricsi névnap április 3-án van,de mivel az túl közel van
a szülinapjához és van még többször is így ezt választottuk.
Igaz az első névnapjára valószínű nem fog emlékezni, és nem is csaptunk
nagy dáridót, kapott 2 pár zoknit meg egy rugdalózót.
De gondolom egyenlőre másra nincs is szüksége, majd egy leporello
könyvet szeretnénk neki, de eddig még nem jutottunk el a könyvesboltba.
De ami késik nem jön időbe.... :)
Mostanában hogy megjött ez a
frontos idő napközben Ricsi nyűgösebb
kevesebbet alszik. Így aztán
bizonyos dolgokban ehhez kell alkalmazkodni.
A délelőtti ébrenlétnél irány a
konyha, főzés-mosogatás, aztán szopizik, ha
elalszik, jöhet a többi
házimunka, de mivel mostanában fél órát, max 1-et
alszik így ehhez alkalmazkodok.
Ami nekem elég nehéz, mert én az
a típusú ember vagyok aki, ha valamit
elkezd szereti is befejezni pl a
vasalás, ha az 1,5 óráig tart akkor addig
vasalok, de nem szeretem
abbahagyni.Most viszont a Ricsi megtanított,
hogy ha csak 20 percem van akkor
csak addig vasalok és majd a következő
elalvásnál folytatom, bevallom
ezt nekem külön meg kellett tanulni, de jól
haladok :)és örülni is tudok neki, hogy ennyit is haladtam... persze ha felébred
szopizás után tudom folytatni hisz beteszem a hordozóba, vagy a
játszószőnyegre
és folytatom közben jókat beszélgetünk:)
mert már ő is visszabeszél, sőt
már hangosan kacagott is.
Hihetetlen édes ahogy
gesztikulál, meg ahogy kurjongat és közben mosolyog,
hogy jééé ez az én hangom :)
Igaz ilyenkor szól a tv, mert van
néhány sorozat amit fel szoktam venni és
vasalás közben megnézem.Ugyanis a
tv nálunk nem igen szól csak azért
hogy valami zörögjön pár dolgot
nézünk csupán (néhány sorozat ami főleg
helyszínelők, gyilkos elmék és dr
csont, ezenkívül amit mindig nézünk a
Forma-1 viszont ez már régi
mánia:) mondjuk amikor a Ricsi itt van velem
akkor általában valami természetes csatorna megy,(azt is jól lehet közvetíteni)
persze egy ekkora gyermekkel nehéz a műsorhoz alkalmazkodni
ezért
is örülök, hogy a beltérink modern és fel lehet venni, de ezen kívül
nem
vagyunk tv függők:)
Igaz volt már olyan is hogy az
olimpiakor a Ricsinek közvetítettem, hogy
mi történt a vízilabda meccsen, ő
ült az ölembe én meg megállás nélkül
dumáltam,na az volt ám a jó móka,
mert közben nagyokat nevetett, és
talán fogalma se volt miről
hablatyolok...:)
Azért remélem visszatér az az idő
amikor délután is tud aludni hosszabban,
mert így szinte egyik percről a
másikra fárad ki nagyon.
Ez a 2 étel nem egy nap készült csak a blogon egyszerűbbnek tűnt egybe feltenni.
Borsó leves már készült itt a blogon így csak a képét teszem be, hisz itt annyi a
változás, hogy most csirkeszárny is került bele.:)
A másik gasztronómiai tétel pedig agyagtálban készül, amit én nagyon szeretek,
hisz rengeteg féle hamit lehet benne elkészíteni és közben bármi mást lehet
csinálni.
Nálunk most csirkecomb készült cukkinis burgonyaágyon:)
Egy kis vizet és vajat dobáltam a római tál aljába meg némi fűszert, aztán
rákarikáztam a burgonyát, rászeleteltem a cukkinit és ismét némi fűszer
következett. Ezután rátettem a csirkecombokat, amit görög fűszersóval meg
hintettem, és némi zöldfűszert szórtam rá, és irány a sűtő.
A kép magáért beszél, nagyon finom volt bár a körettel kicsit túl lőttem a
célon, de megettük külön vacsorára:)
Ma a Tamás egy szép karfiollal és pár cukkinivel állított haza, mivel tegnap
megbeszéltük ma valami rakott kaja kéne ebédre, de nem konkretizáltuk.
Így aztán meg is alkottam a rakott karfiolt de a tetejére rákarikáztam a cukkinit
tejfölt sajtot zuttyantottam rá, és irány a sütő.
Persze ez se egy részletben készült, mert amikor megfőtt a karfiol, kész volt
a rizses-húsos rész, Ricsi felébredt, és mivel közeledett a front, így kissé nyűgösen
ébredt, aminek azt lett az eredménye, hogy hiányzott 2 kezem az összeállításhoz,
de szerencsére Tamás pont végzett a hagyma felszedésével, így a hordozóba
elszórakoztatta a Ricsit, amíg bedobtam a sütőbe a hamit, aztán jött a Ricsi
etetése, mire Ő megebédelt addigra a mi ebédünk is elkészült.
Sajnos erről nincs pontos recept csak találomra szórtam össze a hozzávalókat.
Tamás mára spagettit szeretett volna ebédre viszont én nem a hagyományosra
voltam beállva, hanem tonhalas változatra, így a Nosalty oldalán keresgéltem
a receptek között, míg megalakult a saját verzióm, és nagyon finomra sikerült.
Azért azt tudni kell rólam, hogy én nem vagyok egy nagy halevő, illetve ez így
nem teljesen igaz...
Gyerekkoromban volt egy szálkás esetem, amikor majdnem megfulladtam azóta,
ha nem muszáj nem ettem halat inkább halrudat, de egy ideje azt sem, mert
manapság már a halrúd se az igazi (legalábbis sikerült kifogni pár nem túl jót
így lemondtam róla), de a Tamás szereti a halat (meg minden tengeri herkentyűt)
Ráadásul omega-3 meg egyéb jó tulajdonság, szóval merem állítani a Tamás
megkedveltette velem a halat újra (bár horgászni szeretek meg az akváriumot
is elnézegetem, de félre a viccet ) a tonhalat kedvencemnek mondhatom,
legalábbis a tonhalas változatok bejönnek, így ötlött eszembe, hogy régebben
csináltam már tonhalas spagettit de az tejszínesen készült, most viszont
valami másra vágytam....
Íme az eredmény:
A recept:
hozzávalók: 2 gerezd fokhagyma
1 fej lilahagyma
3 közepes paradicsom
só, bors, bazsalikom
olajos tonhal
spagetti
A tésztát kifőzzük, leszűrjük. A tonhal olaját serpenyőbe öntjük amin megfuttatjuk
a fokhagymát, hagymát, majd a tűzről levéve beleforgatjuk a tonhalat a kockára
vágott paradicsomot, ízlés szerint fűszerezzük, sóval, borssal bazsalikommal,
és a tészta tetejére halmozzuk.
Megszórhatjuk egy kis parmezán sajttal, nálunk az pont nem volt itthon de egy
kis ementáli sajt is feldobta.
Ha van otthon pár szem olivabogyót is dobhatunk rá.
Ez nem túl nehéz étel gyorsan meg van és egy könnyű vacsorának is jó.
Jó étvágyat hozzá :)
Sajnos a régi eprünk elöregedett így muszáj másik ágyást csinálni, és a
szakkönyvek is azt írják, hogy 3 évente illik lecserélni.A mi eddigi eprünk
már 8 éves volt és át is telepítettük, de most végleg megértek a cserére,
ugyanis idén már alig termett pár szem, amit meg is ettünk, de se lekvárnak
se a fagyasztóba nem került. :(
Hétvégén nekikezdtünk az eperágyásnak, mint korábban már írtam magasított
ágyást találtunk ki, és az újrahasznosítás abban nyilvánul meg, hogy az oldalát
régi raklapok adják.Ezek a raklapok voltak a komposztáló oldalai és erősen
elrohadt az alsó részük, így félbe vágva tökéletes lett az epernek.
Kibéleltük fóliával,amit odaszegecseltem,
aztán jöhetett a föld belapátolás,de csak félig,
mert a felső részbe marhatrágyával kevert földet tettünk, na meg azért is mert
azt hétfőn vettük meg, az eperrel együtt.
A belapátolás után jól meglocsoltuk.
Az epret viszont csak ma ültettük bele, remélem jövőre jó sok eprünk lesz :)
Barátnőm javaslatára varrtam egy rizszsákot a Ricsinek.
Először nem tudtam milyen alakja legyen végül egy nyúlványos rizszsák lett,
flanel anyagból, amit jól lehet markolászni meg rágcsálni.
Elsőre nekem az amőba jutott róla eszembe, aztán ha átfordítom hasonlít
a tyúklábra is, de Tamás szerint 4 lábú rizspolip, szóval mindegy is minek
nevezlek rizszsák felavatásra került és Ricsinek szerintem tök mindegy
mi a neve :)
én meg majd jól megeszlek :)
A rácsvédőnek is jó beszélni miután felébredek :)
Ma Voltunk a védőnőnél, aki elégedett a Ricsi fejlődésével, szépen hízik hisz már
5330 gramm, viszont most nem mért semmi mást.
Aztán megjött a doktor bácsi és Ricsi kapott a 2 combjába egy-egy oltást.
Az elsőt egész jól viselte, de a másodiknál eléggé sírt, de mire megkaptuk a
kiskönyvét és kiértünk a kocsihoz már megnyugodott.
Itthon evett és szunyókált egy kicsit, beborogattuk a lábát, de egy kicsit nyűgős
volt. Ebéd után sikerült a Ricsinek jó nagyot aludni, így volt időm mindent kivasalni
gombot felvarrni, és egyéb apróságot megcsinálni.
Tamás pedig ez idő alatt összeütötte az új eper ágyás,t mivel jövőre, magas
ágyásba lesz, már csak fóliát meg némi marhatrágya kell és lehet is ültetni az
eper palántákat. Ha ezzel elkészülünk,utána a málna következik, meg a rózsák
ugyanis most nagyon belejöttem a terepáttervezésbe :)
Remélem az idő is kegyes lesz hozzánk, hogy mindezt meg tudjuk valósítani :)
Nagyon szeretném, ha kicsit más arculata lenne a kertnek, mert most így nem
az igazi, mióta itt élünk már sokat alakítottunk a kerten de mindig van mit javítani,
és az ember mindig rájön mit kellett volna másképp...(ilyen a rózsakertem is)
2 éve amikor a nagy esőzés és szél volt az összes rózsámat kimozgatta a szél,
így hiába hordtunk rá földet és próbáltuk újra rendbe hozni őket, már nem az igazi,
azt még nem döntöttük el, hogy a régiek költöznek új helyre vagy az új helyen új
rózsákat telepítünk, de még van idő eldönteni, hisz mindent csak szép sorjában
alakítunk....
Hétvégén a Tamás elpakolta a kerti bútorokat ugyanis megrendeltük a tűzifát,
így meg kellett neki csinálni a helyet, mert most nem oda szántuk ahol tavaly volt.
Persze ebbe volt némi terep rendezés is így már könnyebb lesz majd a további
átalakításokat szép apránként megoldani. Ma délelőtt meghozták az első adag fát,
majd megérkezett a mami, nagy szerencséjére a Ricsi nem sokkal előbb ébredt
fel, és épp az udvaron a hintaágyba hintáztunk, mikor jött. Ricsi nagyokat mosolygott
meg gagyorászott a maminak, majd eljött az evés és alvás ideje.
Amíg ő aludt , meg pucoltam a körtét, ugyanis szegény sokat szenvedett körtefánk,
végre elég tetemes mennyiségű körtét termett.
Szegény körtefánk elültetést követő évben az akkori kutyánk Darius rágta derékba a
kis fa életét, szerencsére megmaradt, következő évben a tavaszi orkán erejű szél
levitte a vízgyűjtőnk tetejét és az is eltörte a kisfát. Viccelődtünk is hogy szegény bonsai
körte sose fog megnőni nem hogy teremni.. Mire végre egész nagyra megnőtt, akkor
szintén baleset érte, mert a diófa kivágásánál egy ág ráesett és letörte a tetejét.
Szóval a kalandos élete ellenére az elmúlt 2 évben termett ugyan körtét de csak evési
mennyiséget. Idén a nagyobb mennyiségből lekvárt főztem, persze nem mindből,
csak egy kisebb mennyiségből, mivel kíváncsi voltam milyen a körtelekvár.
Ez az első ilyen próbálkozásom,3 üveggel lett és nagyon finom:)
Délután elpakoltuk a fát amíg a Ricsi aludt így jöhet a következő adag, bár az
majd csak pénteken jön...
Van nekem pár amarillisz hagymám, ami csak akkor virágzott és azóta minden féle
praktikát elolvastam, hogy lehet újra virágzásra bírni, hát sehogy nem akart sikerülni..
Nagy meglepetésemre mára egy virággal lepett meg, igaz szegény szárat nem
növesztett, és még egy bimbó lapul a nyíló vár mellett...
mindenesetre így is örülök, hogy virágzik :)
