Egy gondolat...

Egy ideje már eléggé érik bennem ez a bejegyzés...ugyanis a környezetemben
sokan úgy gondolják, hogy egy lassan 1 éves gyermeknek nem feltétlen kéne
szopizni, ami engem egy kicsit elszomorít, mert mindig azt hittem az emberek,
és ezenbelül is a nők többségének ez természetes.
Ricsi elég sok mindent eszik már, de mégis érzem az embereken,
hogy emiatt furán néznek rám..(és sok minden más miatt is)
Mindezt nem értem, hisz amikor tavaly végre követhettem a Ricsit 
Veszprémbe, akkor ott elsődleges volt, hogy az ember minden megtegyen 
azért, hogy szoptatni tudja a gyermekét...Amikor hazaértünk a gyerekorvos
is szorgalmazta az anyatejes táplálást, nem is volt akkor már szüksége 
tápszer kiegészítésre, mert mire hazaértünk lett elegendő tejem...
Tudom nemsokára 1 éves lesz mégsem értem, hogy  a nő társadalom egy 
részét miért zavarja, hogy a Ricsi szopizik...
Nekem eléggé fura volt ezt hallanom olyantól akinek szintén van gyermeke,
persze van olyan ismerősöm is aki irigykedik, mert ő nem tudta szoptatni
a gyermekét...
Szóval valaki magyarázza el, hogy miért nekem kell kényelmetlenül 
éreznem magam azért, mert fontosnak tartom, hogy amíg igénye van rá
szopizzon, igénye szerint hol tovább hol rövidebb ideig..
Ezek a gondolatatok csak úgy kiborultak belőlem, mert nemrég egy ismerős
fura megjegyzést tett, ami elég rosszul esett...
De akkor is az a véleményem, hogy azért lettem anya, hogy a gyermekem 
igényeit kielégítsem, és nem csak azért, hogy beálljak abba a sorba, hogy 
már nekem is van gyerekem...
Tudom valahogy fel kéne vérteznem magam és meg se hallani a 
megjegyzéseket de néha az ember nem épp a legerősebb passzban van 
igenis fájnak ezek a mondatok, gondolatok, amik aztán befészkelik 
magukat az agyadba és a végén,már valóban azt érzed, hogy talán mégis 
másoknak van igaza...
Persze ettől még a Ricsi igényli, mert őt legkevésbé se érdekli más 
véleménye...és neki van igaza...