Idén a húsvét nálunk nagycsaládos összejövetelre sikeredett, aminek
nagyon örültem, mivel ritkán van alkalmunk a testvéreimmel együtt
lenni. Persze nem mindegyik tesóm volt itt, mert akkor a ház kicsi lett
volna. :) De a legkisebb öcsém és családja nálunk volt pár napig, és az
egyik bátyám is beugrott. Jó volt a hangulat a gyerekek nagyon élvezték,
a kertet.Szombaton voltunk nyuszisimogatón, meg játszótéren, kicsit a
Balaton parton is, estére jól el is fáradtunk. Csak azt sajnálom, hogy
az időjárás nem volt kegyes hozzánk, fújt a szél, és hiába sütött a nap,
azért hideg volt, persze ez nem gátolt minket abban, hogy jól érezzük
magunkat.
Maga a húsvét is izgalmakkal telt, hisz Ricsi talán idén először
kezdte érteni hogy mi is ez, igaz a Dóri sokat segített neki ebben, ő egy
évvel idősebb és jobban érti. A tojás keresés nagyon tetszett nekik aztán
felfedezték a játékokat. Ricsi gyorsan neki kezdett megpucolni egy főtt
tojást, én meg mosolyogtam, hogy a környéken szerintem ő az egyetlen,
aki nem a csokitojásnak esett neki.. Hiába nem egy csoki evő gyerek. :)
De ettől még persze evett csokit is, de neki nem ez az elsődleges, bár
nem tiltom a csokitól, de inkább aszalt gyümölcs, vagy mazsola a
nasi nálunk, a joghurt túró rudi, gyümölcs és a gumicukor mellett.
Hétfőre vártuk a bátyámékat nagyon jó volt, csináltam sonkás kenyeret,
aminek nagy sikere volt. Tetszett ez a nagy nyüzsgés, még akkor is ha
jól lefáradtam, hisz azért ehhez én se vagyok hozzá szokva, de jó
lenne máskor is ilyet összehozni.
Persze eltartott egy darabig, míg a Dóri meg a Ricsi összecsiszolódott játék
terén, de ebben az is benne van hogy ritkán találkoznak. :(
Hát remélem majd ezen is tudunk változtatni...
Mert a családra mindenkinek szüksége van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése